Székelyhidi Ágoston: Kiss Tamás csillagai
Kommentárok Fogóddz a csillagokba c. új verseskönyvéhez
1. Jó olvasni Kiss Tamás verseit. Húsuk, vérük, formájuk van. Eleven egyensúlyt alkot bennük az érzékletes kép, a világos gondolat, a hibátlan ritmusban emelkedő-ereszkedő dallam, az arányos és zárt szerkezet, a csiszolt és természetes nyelv. Kellemes, vonzó egyensúly ez. Eredeténél a tehetség áradása és a fölkészült mester tudása munkál.
A teljes írás...
Kovács Kálmán: Túl a Tiszán
Tiszántúli írók és költők művei – Debrecen, 1954. A gyűjtemény megjelenése kettős örömet jelent Debrecen számára. A könyv a debreceni könyvkiadás első terméke a felszabadulás után, nyomdánk tehát ismét műveket ad dolgozó népünk kezébe. De öröm számunkra a gyűjtemény azért is, mert ez a Tiszántúl irodalomkutatóinak és élő íróinak figyelemre méltó seregszemléje.
A teljes írás...
Fogóddz a csillagokba
A megfontolt szavú Kiss Tamás legutóbbi esztendeinek lírai javát kínálja, a Fogóddz a csillagokba című, két részre bontott kötet. Komoly – helyenként komor – meditációk váltakoznak fürgébb futamokkal. Szemérmes visszafogottság, a szavak és formák gondos kimérése jellemzi a legtöbb verset – olyannyira, hogy már-már váratlan örömként ér bennünket a szabad lendület hulláma, a jókedvű és gyors reagálás (Choral, Esők éneke).
A teljes írás...
Aczél Géza: Az ősz hajú poéta
Ki hitte volna, hogy az ünnepi pillanatokban ennyire nehéz lesz a pályatársnak az ősz hajú poéta elébe állnia? Mert mit is mondjon a saját életútját másfajta idegrendszerrel, más ritmusban ketyegő biológiai órával morzsolgató egy szuverén világról, melyet – e töprengésen zsákutcáiba nem keveredőknek mondjuk ki előre – régóta tisztel és becsül? Hiszen túljutottunk már azokon a zónákon, hol olcsón vetjük a másik kezébe a dicshimnuszokat és a lazára font virágos szófűzéreket. Legyen az első főhajtás, hogy igényes alkotónk még a helyzet teremtette emelkedőkön sem ezt várja tőlünk, hanem a hitelességet és a magunkból magányos óráinkban kigyötört gondolatot.
A teljes írás...
Bényei József: Mérleg hava
Kiss Tamás köszöntése Áll a szél a cseresznyefa alatt. Vagy odadűl pihenni a kicsi asztalhoz? Jó nyugalom van, amiben kitisztul a lélek, a szem is könnyebben rátalál a sugárzás örömére. Költő kertje ez, nem a kertész gondoskodása, hanem egy alkotó ember arca néz vissza a fákról. Itt egy parányi gyergyói fenyő, amott egy serkenő olajfa a jó barát kertjéből, ahol már daruk dörögnek.
A teljes írás...
|
Rideg István: Kiss Tamás költészete, mint tiszta forrás
Egyik szakavatott méltatója, Szurmay Ernő adományozta Kiss Tamásnak ezt a kijelölő jelzőt, epitheton ornanst: „a kunsági szülőföld legmelegebb hangú költője.” Kiss Tamás 1912-ben született Kisújszálláson. Költő, tanár, esztéta, irodalomtörténész, literátor. A Nyugat harmadik nemzedékéhez tartozik. Költői pályája a Babits szerkesztette Nyugatban indult 1934-ben. 1934-ben egy időben jelenik meg Weöres Sándor és Kiss Tamás első verseskönyve, a Hideg van, illetve a Szembe a széllel. Műveiket Weöres kérésére kicserélik egymással.
A teljes írás...
Író és pedagógus
Kiss Tamás írói munkásságáról Kiss Tamás jelenleg az Írószövetség debreceni csoportjának elnöke. E mondat persze nem beajánlás akar lenni, csupán jelezni szeretnénk, hogy Kiss Tamás már „funkcióját” tekintve is szívéig, fejetetejéig benne él a ma irodalmában, Debrecen irodalmi életében.
A teljes írás...
Bata Imre: Él egy költő Debrecenben
Kiss Tamás: Mérleg hava Kiss Tamás otthon van Debrecenben. Szereti a négy égtáj valamelyikéről mindig fújó szelet, a Darabos utcát, amely már csak volt, Csokonait, akiről regényt írt, Kölcseyt, akinek lassan már háza se lesz Debrecenben, a ritka esőt, mint Fazekas, a kertet is úgy, mint az, és kálomista is, bár nem látványosan, noha szövege szövetén minduntalan átüt a zsoltár: "s mint szarvas szép híves patakra, / színed elé kívánkozom", de még a dicséret fordulata is néha: „szabadság, hű társam, jövel”, mint amaz ének egy sora: "Szentlélek, ó, jövel, jövel". Olyan sincs még egy, aki a pontos verset úgy megírta volna Gulyás Pálról, mint Kiss Tamás. S volt egy korszaka, mikor visszhangozta is Gulyást: „e drága jelleg az enyém”. Így mondta, Gulyás kedves szavával, de mondta kedves ritmusaival és formáival is, mert száját a Gulyáséhoz igazította akkor.
A teljes írás...
Tóth Endre: Debreceni gondok, debreceni költők
A vidéki életformáról izgalmas vitákat, tanulmányokat, sőt, könyveket olvashattunk az utóbbi időben. A viták végső konklúziója – amit annak előtte is jól tudtunk, mert a bőrünkön éreztük –, hogy a főváros és a vidék közötti szintkülönbség ma már nem olyan kirívó, de vidéken élni még most is hátrányt jelent és áldozatot követel. A különbség megszüntetéséhez – kulturális téren – nagymértékben hozzájárul a rádió, a televízió, a sajtó, a film. Legtöbb vidéki nagyvárosunknak egyeteme, főiskolája, napilapja, múzeuma, színháza, operája van. Mindez a kultúra fontos bázisa. Mégis jócskán akadnak negatívumok is.
A teljes írás...
|