Kiss Tamás: Mérleg hava
Kiss Tamás otthon van Debrecenben. Szereti a négy égtáj valamelyikéről mindig fújó szelet, a Darabos utcát, amely már csak volt, Csokonait, akiről regényt írt, Kölcseyt, akinek lassan már háza se lesz Debrecenben, a ritka esőt, mint Fazekas, a kertet is úgy, mint az, és kálomista is, bár nem látványosan, noha szövege szövetén minduntalan átüt a zsoltár: "s mint szarvas szép híves patakra, / színed elé kívánkozom", de még a dicséret fordulata is néha: „szabadság, hű társam, jövel”, mint amaz ének egy sora: "Szentlélek, ó, jövel, jövel". Olyan sincs még egy, aki a pontos verset úgy megírta volna Gulyás Pálról, mint Kiss Tamás. S volt egy korszaka, mikor visszhangozta is Gulyást: „e drága jelleg az enyém”. Így mondta, Gulyás kedves szavával, de mondta kedves ritmusaival és formáival is, mert száját a Gulyáséhoz igazította akkor.
A teljes írás...