Vallomások a nevelésről

„Nemes, küzdő, szabadlelkű” diákokat

HOGYAN NEVELJÜNK, OKTASSUNK ISKOLÁINKBAN?

Alapelv: Puritánság és szellemi igényesség

Az egyházi iskoláinkban folyó tanítás, oktatás, nevelés valamennyiünk szívügye. Reménységünk az utánunk jövő generációkban van: mindent szeretnénk nekik átadni, ami szebbé, értelmesebbé, hitben elmélyültebbé teszi életünket a mi tapasztalataink felhasználásával is. Napjainkban, amikor az örvendetesen megszaporodott iskoláinkban és immár egyetemünkön is egyre fontosabb kérdés a keresztyén nevelés dolga, sok jó gondolatot ébreszthet debreceni szerzőnk, a neves költő alábbi írása. A tiszántúli város közelmúltban ünnepelte történelmének egyik fontos évfordulóját. A Kollégium múltjából merített és ma is érvényes megtapasztalásokról szólt szerzőnk nagyobb lélegzetű előadása. Ennek első részében a debreceni Kollégium sajátos hagyományairól és az európai tudományosságban, nevelési rendszerében betöltött szerepéről szólt. A Kollégium azon vonásáról, amely – hasonlatosképpen szinte valamennyi református kollégiumunkhoz – az európaiságot jelenítette meg és fejlesztette tovább saját eszközeivel a mi vidékeinken. A szerző alábbi gondolatai a történelmi tapasztalatok jelenbeni fontosságáról szólnak.

A teljes írás...
 

Mai élet, mai egyház


Erdély református püspöke nyilatkozatot adott az Útunk harmadik számában pásztori tevékenysége kapcsán azokról a kérdésekről, melyekre az egyháznak itt és most meg kell adnia válaszát és teljesítésükben vállalnia kell az ő sajátos küldetése szerint a reábízott részt. Mert az állam és a társadalom felől ez jogos igény, az egyház szempontjából pedig felismert és önként vállalt missziói feladat. Hogy munkájában az egyház maga mögött találja a hívek legszélesebb rétegét és hogy ez az egyház pillanatnyilag álló vizébe is új élet forrásait nyitja meg: nem kell sokat bizonygatni. A nép vallásos és e transzcendens vonatkozásait ki akarja elégíteni az egyházon kívül is. Érzi annak rendkívüli erkölcsi értékét akkor is, ha öklét rázza annak hivatalos, merev, sokszor elutasító formája felé, mert az nem elégítette ki, vagy elhanyagolta. Tehát ha elszakadt a néptől s csak egy képzelt hatalmon, fiktív jogrendszeren tengeti tovább látszólagos létét. A ma kérdéseire mindenki választ ad, az egyháznak is megvan a maga felelete s ez nem kevésbé meggyőző, mint a többieké.

A teljes írás...