Szeretlek - ugyan van-é ennek
a régi szónak kellő hatása,
az az ősi tüze, varázsa
a jövőt tisztelő jelennek.
Hisz évezredek, emberöltők
lovagoltak ezen a szón,
s a nők is tán belül nevetnek,
ha egy érzelmes legény kimondja
„szeretlek”...


Kimondtam én is s azt se tudtam,
hogy szám kinyílt, és ez az árva
szó zümmögve szállt feléd, mint
szomjas légy a kristálypohárra.


Csak azt tudtam, hogy két szemedbe
mély tavak vannak eltemetve,
hogy saját hangom hallom szavadban,
hogy valahol benned friss tavasz van,
s érzem, hogy az eltűnt utak
is régen csak feléd vezetnek,
s hogy tán senki se mondta még
ezt a kopott szót, hogy szeretlek.